[{"img":"http://keptar.oszk.hu/060900/060985/harmadik_vilag.jpg","title":"A harmadik világ oktatási rendszere","description":"A spanyol-portugál gyarmatosítás a kereszténység jegyében zajlott \r
oktatási rendszere és pedagógiai kultúrája a felvilágosodás kora előtti Európát jellemezte az oktatást katolikus szerzetesrendek szervezték, majd később az állam kezébe adták\r
pl. Brazília\r
Brazília\r
Dél-Amerika\r
az egyetlen nem spanyol nyelvű ország\r
az oktatásügyet \r
jezsuiták\r
szervezték, majd azt a XIX. században a gyarmati hatóságok vették át\r
1945. \r
demokratikus átalakulás\r
kezdődött, az alap- és középfokú oktatás fejlesztésével\r
1964. katonai puccs a középfokú oktatás szűkítése, szelektálás\r
1971. iskolareform\r
- a középfokú oktatás átszervezése (komprehenzív iskola)\r
A brazil iskolarendszer\r
nem épült ki megfelelően \r
alapszintű\r
oktatás - nagyszámú bukás, lemorzsolódás\r
közép- és felsőszintű\r
oktatás - szűk és szelektív\r
analfabetizmus\r
és az oktatás tömegesedése formális és nem formális oktatás bonyolítása\r
A brit-holland mintájú gyarmatosítás\r
Oktatás a brit gyarmatokon\r
India esete\r
A gyarmatosítás francia mintája\r
XVIII-XIX. század\r
Észak-Amerika, az arab Észak-Afrika, a Távol-Kelet, Hátsó-India\r
a politikai hatalom motivál\r
a gyarmatosítás vezetői a feudális rendszerben felnőtt katonatisztek \r
katonai terror\r
Ideológia és oktatási rendszer\r
cél a civilizáció és a rend elterjesztése\r
a társadalmi és kulturális elmaradottság megszüntetése\r
az ismeretlen földrészek lakóinak felvilágosítása\r
jogegyenlősítés\r
hiteles \r
állami adminisztráció - \r
Párizs\r
magas \r
oktatási kiadások\r
az exportált középiskolai oktatási rendszerben \"a tengeren túli területek\" jövőbeli állami tisztviselőket nevelte ki\r
Algéria fontos terület a franciák számára, elvesztése később nagy megrendülést okozott\r
oktatási rendszerét a kormány kontrollálta, különböző szinteken és minisztériumokban\r
felvételi vizsgák\r
arab és francia mint hivatalos nyelvek\r
Lingua franca\r
nemzetközi nyelv, eredetileg \r
francia nyelv\r
A francia hosszú időn át a hivatalos nemzetközi érintkezés nyelve volt!\r
szabványosított nyelv, központilag meghatározott, kihirdetett szabályokkal\r
a francia \r
felsőbbrendűség\r
biztosítása\r
A törekvés arra, hogy a gyarmati iskolarendszerekről beszélve leírható és elmagyarázható oktatási rendszereket keressenek, eredményezte a XX. században az \r
UNESCO\r
lérejöttét az ENSZ keretében.\r
A gyarmatosítás orosz mintája\r
Párizs\r
Kutatások Afrika korábbi gyarmati országainak egy főre jutó oktatási kiadásairól 1970-1995\r
az anglofon országok kiadása kb. fele volt az anglofon országokénak 1970-ben\r
a frankofon országok kiadása az anglofon országok kiadásainak felére csökkent 1970. óta\r
a luzofon országok oktatási kiadásairól nincs adatunk -\r
Madrid\r
Rio De Janeiro\r
London\r
Új-Delhi\r
Algír\r
Moszkva\r
Kelet-Közép-Európa esete\r
Afrika\r
nagyszámú, de egyenlőtlenül eloszló iskolák létesültek a gyarmati Afrikában ma kutatások folynak a misszionárius szerepeket illetően a formális iskola megalapításában és elterjesztésében\r
bibliográfiák készülnek\r
Tények Afrikáról az iskolák segítették a gyarmatosító magatartást és megengedték a helybéliek félretájékoztatását\r
tanterv és az iskolarendszer, melyek a gyarmati érdekeket szolgálták\r
kevéssé szóltak a gyerekeknek\r
az elit egy kis csoportját saját oktatási megbízottjaiknak képezték, hogy majd vezetők lehessenek az afrikai államokban\r
hosszan tartó negatív hatás\r
politikai felfogás amely ellentétes az áhított demokratikus fejlődéssel (politikailag, társadalmilag és gazdaságilag)\r
az utógyarmati időben többféle oktatási átalakulás zajlott › pozitív változások, utószocializmus\r
új tudományág - tranzitológia\r
Mi is az a harmadik világ?\r
Hidegháború \r
NATO\r
Kommunista blokk\r
\"mindenki más\" geopolitikailag függetlenek\r
azóta egyre kevésbé egyértelmű mit értenek alatta\r
volt gyarmatok\r
szegény országok\r
későn iparosodott országok\r
sajtószabadság szerint\r
emberi jogok szerint\r
szociális állapotok szerint\r
Első világ\r
Második világ\r
Harmadik világ\r
Kuba\r
Kína\r
Tajvan\r
Fülöp-szigetek\r
Korea\r
Japán\r
Felmerülő problémák a besorolásnál:\r
sok kivétel\r
EU-ban is vannak függetlenek\r
sok ország több kategóriába is besorolható\r
gazdasági teljesítmény =/= jó életminőség\r
Magyarország\r
Nem annyira valódi kategória, inkább csak kényelmes besorolás bizonyos esetekben\r
Oktatási rendszerek szempontjából\r
Kozma Tamás: volt gyarmatok és gyarmatosítók szerint\r
spanyol-portugál\r
francia\r
brit-holland\r
orosz\r
ebből kimaradnak pl a japán, német, belga, olasz gyarmatok\r
Kozma (2006) 261.o.\r
Kozma Tamás: Az összehasonlító neveléstudomány alapjai. Budapest: Új Mandátum Könyvkiadó, 2006.\r
Gordon Győri János: Az oktatás világa Kelet- és Délkelet-Ázsiában. Budapest: Gondolat Kiadó, 2006.\r
jellemző időszak: 17-19. sz.\r
első gyarmatosítási hullámból kimaradtak\r
gyarmatosítás a kereskedés jegyében\r
gyarmatosítók nem konkvisztádorok, szerezetesek, hanem vállalkozók\r
Angol Kelet-Indiai Társaság\r
Holland Kelet-Indiai Társaság\r
főbb cikkek: cukor, kávé, tea, dohány\r
katonai beavatkozás ritkán, megfélemlítő jelleggel\r
Brit mintára új középosztály\r
iskolák célja a brit modellhez való hasonulás\r
brit típusú iskolák a gyarmatokon is\r
(atlanti rendszer)\r
angol befolyás jellemzői:\r
nem államigazgatás, hanem kereskedelmi infrastruktúra\r
angol nyelv elterjesztése\r
angol földbirtoklási rendszer\r
skót és angol bankrendszer\r
angol jogrendszer \r
protestantizmus\r
csapatsportok\r
képviseleti parlament\r
liberalizmus eszméje\r
nem megszokott gyarmat, hanem perszonálunió\r
rendkívül színes oktatási renszer\r
jegyeiben konzerválta a viktoriánus korabelit\r
óriási eltérés az elit állami intézmények, és a helyi iskolák között\r
rossz felszereltség, elavult módszerek\r
oktatástervezés központi hivatala Új-Delhiben\r
otkatási tervek tervtárgyalásos úton készülnek, hasonlóan a Kádár-kori magyar modellhez\r
nagy korszaka a 19. sz.\r
cél főleg Szibéria, és meleg vizű tengerekre való kijutás\r
ideológia: \"fölszabadítás\"\r
fontos eszköz: \"kirajzás\" \r
írásbeliség megteremtése (narodnyik mozgalom)\r
ruszifikáció\r
bolsevizálás\r
szovjetizálás\r
ortodox térítés\r
orosz birodalmi nacionalizmus\r
nomád közép-ázsiai törzsek felvették a cirill betűk használatát\r
könnyebb nyelvtanulás\r
megszállás előtt kontinentális rendszerek\r
német (Monarchia pl.)\r
francia\r
80-as évekre egységes \"szovjet\" iskolák jöttek létre a régióban\r
ISCED I + II \r
8 osztályos egységes iskola\r
alapintézménnyé vált a szakmunkásképző iskola: \r
25-50% ment ilyen iskolába tovább\r
társadalmi mobilitás \r
ISCED III-ig csak 15-25% jutott el\r
felsőoktatásba 10-20%\r
létrejön a köztes iskola: érettségi + szakma\r
felsőoktatás az elit tagjainak, erős politikai ellenőrzéssel\r
Hasonló rendszer jellemezte Vietnámot, Észak-Koreát is\r
iparra és a munkásosztályra koncentráló rendszer\r
Összefoglalás volt brit gyarmatok több sikerrel, kevesebb nehézséggel váltak függetlenné (ez az oktatási rendszerekre is igaz)\r
spanyol-portugál: kereszténység elterjesztése, felvilágosodás előtti oktatás exportálása\r
brit-holland: kereskedelmi célzat, helyi középosztály megteremtése angol mintára \r
francia:ideológiája a felvilágosodás, cél a francia politikai hatalom kiterjesztése\r
orosz: \"felszabadítás\" az ideológia, cél a ruszifikáció-szovjetizálás, eszköz az egységes iskola\r
szelektív, politikailag ellenőrzött\r
Kelet-Ázsia: konfuciánus ideológiára épülő társadalmak, erős államok, központosított oktatás jellemző.\r
Japán esete\r
Tomlinson, B.R.: What was the Third World? in: Journal of Contemporary History, Vol 38. p 307-321. 2003. \r
Kelet-Ázsia jellemzői\r
konfuciánus ideológiai háttér meghatározó\r
erős állam, centralizált oktatás\r
árnyékoktatás kiemelkedő szerepe\r
anya szerepe az iskolára nevelésben, motiválásban\r
nem kifejezetten harmadik világ, nem volt gyarmat\r
oktatás-gazdaság összefonódása, állami adminisztrációval\r
fontos ideológiai hatások: \r
konfucianizmus, buddhizmus, sintó\r
1868-ban a nyitáskor már kiterjedt iskola hálózat\r
írástudók aránya sok európai országnál nagyobb\r
tanulás, műveltség megbecsült\r
1868 óta 3 jelentős oktatási reform\r
6+3+3+4 renszer\r
állami + önkormányzati + magán\r
Meiji reform\r
1870-es évek\r
II VH után\r
viszonylag kevés állami iskola\r
Nakasone-reform\r
1998\r
Árnyékoktatás\r
klubtevékenység\r
francia + német\r
kontinentális mintára\r
központosított rendszer\r
alap + közép + felső fokú\r
amerikai befolyás\r
decentralizálás\r
demilitarizálás\r
6+3+3+4 rendszer\r
9 év tankötelesség\r
tömegesedő felsőoktatás a 60-as évektől\r
általános iskolák\r
99% önkormányzati\r
1% magán\r
alsó középiskolák 6-7% magán, többi önkormányzati/állami\r
felső középiskolák\r
2/3 akadémiai\r
1/3 szakképzés\r
29% magán\r
általános iskola\r
alsó középiskola\r
felső középiskola\r
felsőoktatás\r
1905\r
95,6%\r
1935\r
99,6%\r
1975\r
99,9%\r
4,5%\r
99%\r
ma\r
1960\r
47%\r
1980\r
90%\r
96-97%\r
1%\r
1955\r
9%\r
1970\r
19%\r
50%+\r
1998\r
44%\r
bevezetés 2002,2003,2004\r
nem kötődött nagy társadalmi átrendeződéshez\r
szabad iskolaválasztás\r
5 napos tanítási hét (?)\r
6 éves összevont középiskola (?)\r
új tanterv, új tatárgyak\r
reformok bevezetése előtt több év tesztelés\r
pl tankönyvkenél 4 év!\r
juku\r
Korea esete\r
1910-ben annektálja Japán\r
előtte kínai mintára \r
konfuciánus oktatás\r
cél: ipart ellátó munkások képzése\r
korabeli japán oktatási rendszer exportálása\r
szegregált rendszer: külön iskolák a japán elitnek\r
1945-ben 22% írástudó, 1970-ben 87,6%, 80-as évekre 93%\r
koreai háború után amerikai nyomásra decentralizálás\r
6+3+3 rendszer, 9 kötelező osztállyal\r
Tajvan esete\r
spanyol + holland gyarmat (Formosa)\r
kínai fennhatóság\r
japán gyarmat (1895) \r
Kínai Köztársaság\r
iskolázottság 1904-ben 3%, 1943-ban 71,3%\r
kínai + japán modell\r
6+3+3\r
9 kötelező, de 94,7% megy felső középbe\r
szegregált\r
Szingapúr esete\r
alapítás 1819-ben, betelepülés 19. sz. második felétől\r
kínai, maláj, indiai, arab, sziámi, filippínó lakosság\r
1870-től angol + nemzetiségi iskolák\r
1920-tól egységesített mandarin és tamil nyelvű iskolák\r
1942 japán megszállás\r
II VH után függetlenedés\r
4 fontos időszak az oktatásban\r
állam nyelve: maláj\r
oktatás nyelve: angol\r
második nyelv: tamil, mandarin\r
harmadik nyelv: +vmi\r
6+3+3\r
6+4+2-re angol minta szerint\r
klaszteresedés\r
tehetséggondozás kiemelt magyar","topics":["fejlődő ország","fejletlen ország","oktatási rendszer","oktatás","gyarmat","gyarmatosítás"],"id":"060985"}]

#fejlődő ország

A harmadik világ oktatási rendszere